Szívinfarktus

Mi a szívinfarktus?

A szívinfarktus akkor következik be, amikor a szívizom egy része elhal a nem megfelelő vérellátás következtében. Ezt általában a koszorúerek (a szívet ellátó erek) részleges vagy teljes elzáródása okozza. Az elzáródás gyakran egy vérrög (trombus) következtében alakul ki. Az elzáródás miatt az érintett szívizom nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, ami szövetelhaláshoz (nekrózis) vezet. Szívinfarktushoz vezethet az érelmeszedés miatt kialakuló olyan mértékű érszűkület is, melynek következtében a szív nem jut elegendő vérhez és oxigénhez. Ha a szívizom károsodása jelentős, az az egész szív működését veszélyeztetheti, és akár halálhoz is vezethet.

A szívinfarktus okai

A szívinfarktus hátterében legtöbbször az érelmeszesedés áll, melynek kialakulásához hosszabb időre van szükség. Az érelmeszesedés során zsíros lerakódások, úgynevezett plakkok, alakulnak ki az erek falán. Ezek a plakkok idővel megkeményednek és szűkítik az erek átmérőjét, ami korlátozza a véráramlást. Az érelmeszesedés előrehaladtával a plakkok destabilizálódhatnak és megrepedhetnek, ami azonnali veszélyt jelent, mivel a repedés helyén vérrög képződhet. Ha a vérrög teljesen elzárja az eret, az szívinfarktushoz vezethet. Ezek tehát a közvetlen okok. Számos olyan tényező van, ami növeli magának a szívinfarktusnak, vagy az érelmeszesedésnek a kockázatát. Ilyenek például:

1. Magas vérnyomás (hipertónia): A tartósan magas vérnyomás megnöveli az artériák falára nehezedő nyomást, ami elősegíti a plakkok kialakulását és a koszorúerek károsodását.
2. Magas koleszterinszint: A vérben lévő magas LDL-koleszterinszint hozzájárul az érelmeszesedéshez, mivel a koleszterin lerakódik az artériák falán, plakkokat képezve.
3. Cukorbetegség: A cukorbetegség károsítja az ereket és növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.
4. Dohányzás: A dohányzás károsítja az érfalakat és növeli a vérrögképződés kockázatát, emellett csökkenti a „jó” HDL-koleszterin szintjét.
5. Elhízás: A túlsúly növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a magas vérnyomást és a szívinfarktust is, mivel gyakran jár együtt magas koleszterinszinttel és cukorbetegséggel.
6. Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás hiánya hozzájárul az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz és a cukorbetegséghez, mindezen keresztül pedig növeli a szívinfarktus kockázatát.
7. Stressz: A krónikus stressz növeli a vérnyomást, elősegíti az érelmeszesedést, és közvetett módon hozzájárul a szívinfarktus kialakulásához.
8. Genetikai tényezők: A családi anamnézisben szereplő szívbetegségek – különösen korai szívrohamok – növelhetik az egyén kockázatát.

A szívinfarktus tünetei

A szívinfarktus tünetei változatosak lehetnek, és nem mindenkinél egyformán jelennek meg. A klasszikus tünetek közé tartozik a mellkasi, szegycsont mögötti fájdalom, amely szorító, nyomó vagy égő jellegű, és gyakran a bal karba, nyakba, állkapocsba vagy hátba sugárzik, de akár a kisujjig is kisugározhat. A fájdalmak időtartamában is nagy eltérések mutatkozhatnak, hiszen a 20-30 perces fájdalmaktól az órákig tartóig többféle eset is előfordul. Gyakori a pánik, illetve a halálfélelem megjelenése is. Ezek a tünetek rendkívül hasonlítanak egy másik kardiológiai kórkép, az angina pectoris, azaz a koszorúérgörcs tüneteihez. E két kórkép egyértelmű elkülönítése a sürgősségi ellátás során válik lehetővé. Annyi megjegyzést itt talán mégis tehetünk, hogy angina pectoris tünetei látványosan javulnak az ilyenkor használatos nitroglicerin tartalmú tabletta alkalmazásakor, míg a szívinfarktusnál ez a gyógyszer csak nagyon csekély enyhülést tud okozni a fájdalomérzetben.

Arra is van példa, hogy a szívinfarktus fájdalommentesen, vagy tünetszegény módon zajlik le, ezeket az eseteket szokás „néma” infarktusnak is nevezni.

További gyakori tünetek, szövődmények

• Légszomj: Az oxigénhiány miatt a beteg nehezen lélegzik, különösen nyugalomban vagy enyhe terhelés esetén.
• Verejtékezés: A szívinfarktus során a test hideg verejtékezéssel reagál, amelyet gyakran hideg, nedves bőr kísér.
• Gyengeség és szédülés: A vérnyomás hirtelen esése miatt a beteg gyengének, szédülékenynek érezheti magát, és ájulás is előfordulhat.
• Hányinger és hányás: Ezek a tünetek gyakran a szívinfarktus kísérői, különösen nőknél.
• Szívritmuszavarok: A szívinfarktus következtében a szívritmus szabálytalanná válhat, ami további komplikációkhoz vezethet.
• Szívelégtelenség: a szívizom károsodása miatt csökkenő teljesítményt értjük alatta.
• Szívrepedés: a megsérült szívizom nagyon ritkán, de meg is repedhet, ami rendkívül súlyos szövődmény.
• Kardiogén sokk: a szívizom károsodása olyan nagymértékű lehet, hogy jelentősen romolhat a szív pumpafunkciója

Tüneti különbségek a nemek között

A férfiak és nők szívinfarktusos tünetei között jelentős különbségek lehetnek. Míg a férfiak gyakrabban tapasztalják a klasszikus mellkasi fájdalmat, addig a nők esetében a tünetek enyhébbek és kevésbé specifikusak lehetnek, mint például szokatlan fáradtság, légszomj, hát- vagy állkapocsfájdalom.

A szívinfarktus diagnózisa

A szívinfarktus diagnózisának gyors és pontos felállítása létfontosságú a megfelelő kezelés megkezdéséhez. A diagnózis alapja a beteg tüneteinek értékelése, a fizikális vizsgálat, valamint számos diagnosztikai teszt.

Elektrokardiográfia (EKG)

Az EKG az egyik legfontosabb diagnosztikai eszköz a szívinfarktus kimutatására. Az EKG a szív elektromos aktivitását vizsgálja, és segít felismerni a szívizom károsodására utaló jeleket. Az EKG eredménye alapján az orvos képes lehet az infarktus helyének és mértékének meghatározására is.

Vérvizsgálatok

A szívinfarktus során a károsodott szívizomsejtekből különböző fehérjék, például troponin, szabadulnak fel, amelyek a véráramba kerülnek. A troponin szintjének emelkedése a vérben szinte minden esetben szívinfarktust jelez. Más enzimek is emelkedést mutathatnak, de a troponin szintje a legspecifikusabb és legérzékenyebb marker. Ezek utólag tudják igazolni a szívinfarktus diagnózisát, ami szintén fontos lehet a beteg későbbi kezelése, életmódjának alakítása szempontjából.

Képalkotó vizsgálatok

• Szívultrahang: Az ultrahang segítségével az orvos képes megvizsgálni a szívizom mozgását, és felmérni a károsodás mértékét. Az ultrahangos vizsgálat során láthatóvá válik, hogy a szív mely részei mozognak gyengébben vagy egyáltalán nem, ami a szívroham következménye lehet.
• Koronária angiográfia: Ez az invazív eljárás segít az elzáródott koszorúerek pontos helyének és mértékének meghatározásában. Az angiográfia során kontrasztanyagot fecskendeznek az erekbe, és röntgensugarak segítségével vizualizálják azokat. Ez a vizsgálat különösen fontos, ha angioplasztika vagy bypass műtét tervezése történik.

A szívinfarktus kezelése

A szívinfarktus kezelése sürgősségi beavatkozást igényel. A kezelés célja a véráramlás mielőbbi helyreállítása a károsodás minimalizálása érdekében. A kezelés magában foglalhatja a gyógyszeres terápiát, az invazív beavatkozásokat és a hosszú távú életmódbeli változtatásokat.

Akut kezelés gyógyszeresen

Az akut szívinfarktus kezelése azonnal megkezdődik, amint a diagnózis felállításra kerül. Az elsődleges cél a vérrög feloldása és a véráramlás helyreállítása az elzáródott koszorúérben.

Bizonyos gyógyszerek abban segítenek, hogy feloldják azokat a vérrögöket, amelyek az elzáródást okozzák. A trombolitikus szerek alkalmazása különösen hasznos, ha az angioplasztika nem áll azonnal rendelkezésre.

Invazív beavatkozások

Az invazív beavatkozások célja ugyancsak az elzáródott artériák megnyitása és a vérellátás helyreállítása a szívizom számára.

• Koronária angioplasztika és stentbehelyezés: Az angioplasztika során egy vékony katétert vezetnek be az elzáródott érbe, majd egy felfújható ballon segítségével tágítják az eret. Gyakran stentet (hálót) is beültetnek az érbe, hogy nyitva tartsák azt, és megelőzzék az újabb elzáródást a későbbiekben.
• Koszorúér bypass műtét: Ha az angioplasztika nem lehetséges, vagy több elzáródott ér van, a bypass műtét jelenthet megoldást. Ez a beavatkozás során a sebészek új utakat hoznak létre a vér áramlásához, általában a beteg saját ereiből (például lábszárból vett vénákból), hogy megkerüljék az elzáródott artériákat. Szerencsére a stentbeültetéses technika mára olyan fejletté vált, hogy az ilyen típusú beavatkozásokra csak ritkán van szükség.

A szívinfarktus hosszú távú kezelése és rehabilitációja

A szívinfarktuson átesett betegek számára a hosszú távú kezelés kulcsfontosságú az újabb infarktusok megelőzése és az életminőség javítása érdekében.

• Gyógyszeres kezelés: Különböző hatóanyagú gyógyszerek részei lehetnek a hosszú távú terápiának, attól függően, hogy a páciensnél mi vezethetett a szívinfarktus kialakulásához. Ezek a gyógyszerek csökkentik a további szívrohamok kockázatát például azáltal, hogy támogatják a szív működését, csökkentik a vérnyomást, a vérrögök kialakulásának kockázatát, és javítják a lipidprofilt.
• Életmódbeli változtatások: A dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stresszkezelés mind hozzájárulnak a szívroham megelőzéséhez.

A szívinfarktus megelőzése

A szívinfarktus megelőzése számos olyan tényező befolyásolásával lehetséges, amelyek hozzájárulnak az érelmeszesedés és a koszorúér-betegségek kialakulásához.

Egészséges életmód

Az egészséges életmód a szívinfarktus megelőzésének sarokköve.

• Táplálkozás: Az egészséges étrend, amely kellő arányban tartalmaz rostban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, illetve jó minőségű koleszterint, segít csökkenteni a koleszterinszintet és a vérnyomást.
• Testmozgás: A rendszeres fizikai aktivitás javítja a szív egészségét, segít fenntartani az egészséges testsúlyt, és csökkenti a magas vérnyomás és cukorbetegség kockázatát.
• Dohányzásról való leszokás: A dohányzás abbahagyása az egyik leghatékonyabb módja a szívroham kockázatának csökkentésére. A dohányfüst károsítja az erek belső falát, elősegítve az érelmeszesedést.
• Alkoholfogyasztás mérséklése: Az alkohol túlzott fogyasztása növeli a vérnyomást és hozzájárulhat az elhízáshoz. Mértékletes alkoholfogyasztás (naponta legfeljebb egy ital nőknek, két ital férfiaknak) megengedett.

Stresszkezelés

A stressz nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában játszik szerepet, hanem számos más kórkép kialakulásában, vagy súlyosabbá tételében is. Emiatt nagyon fontos a megfelelő stresszkezelési technikák (például relaxációs gyakorlatok, meditáció, jóga) bevezetése magas stressz-szinten élő páciensek esetén, amely segíthet csökkenteni például a szívinfarktus kockázatát is.

Rendszeres orvosi ellenőrzés

A szív- és érrendszeri kockázati tényezők rendszeres szűrése és ellenőrzése (például vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint) segít azonosítani azokat a rizikófaktorokat, amelyek növelhetik a szívinfarktus kockázatát. A kardiológus elrendelhet a szűrés során bizonyos vizsgálatokat (pl. laborvizsgálatok, szívultrahang, stb.) is. Szükség esetén az orvos gyógyszeres kezelést vagy további életmódbeli változtatásokat javasolhat a kockázatok csökkentése érdekében.

Prevenciós kardiológiai, ultrahang diagnosztikai, labordiagnosztikai szűrővizsgálat fontossága

A kardiovaszkuláris betegségek szűrésének fontossága nemcsak a megelőzés szempontjából jelentős, hanem azért is, mert ezek a betegségek gyakran hosszú évek alatt, szinte észrevétlenül alakulnak ki. Az olyan kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség vagy az elhízás, gyakran tünetmentesek, így a szűrés az egyetlen módja annak, hogy időben felismerjük és kezeljük ezeket a problémákat.

1. Korai felismerés és megelőzés

A szűrés egyik legfőbb előnye, hogy lehetővé teszi a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerését. Ez különösen fontos, mivel a kezdeti stádiumban lévő betegségek gyakran könnyebben kezelhetők, mint amikor már súlyos szövődmények lépnek fel. A korai beavatkozás révén csökkenthető a szívinfarktus, a stroke és más súlyos szövődmények kockázata.

2. Rizikófaktorok azonosítása

A szűrővizsgálat során az orvosok átfogó képet kapnak a páciens egészségi állapotáról, beleértve azokat a rizikófaktorokat is, amelyek hozzájárulhatnak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához. Ilyen tényezők lehetnek: magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás, cukorbetegség.

Személyre szabott megelőzési terv

A szűrés eredményei alapján az orvosok személyre szabott megelőzési tervet készíthetnek. Ez magában foglalhatja az életmódbeli tanácsokat, mint a diéta és a testmozgás módosítása, valamint szükség esetén gyógyszeres kezelést. A rendszeres ellenőrzések révén nyomon követhető a beteg állapota, és szükség esetén módosíthatók a terápiás intézkedések.

Fontos megjegyezni:

A kardiovaszkuláris szűrések kulcsszerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Az időben elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik a kockázati tényezők azonosítását, a betegségek korai stádiumban történő felismerését és a megfelelő megelőzési intézkedések meghozatalát. Mindezek révén nemcsak az életminőség javítható, hanem az élettartam is meghosszabbítható. Érdemes tehát rendszeresen részt venni a szűréseken, és aktívan tenni a szívünk egészségéért!